Ismét kiszolgáltatva álltam, egy kanos férfi szeme előtt. Elpirultam, de ez már szinte semmiség az eddigiekhez.

A férfi parancsolóan beszélt:

"​Látod az eszközöket, ugye? :)"

Láttam bizony: nyakörv, kaloda, bilincs, szájpecek, kötél, ostor, csipeszek és tűk....

"Felteszek rád ezek után egy rabszolga-nyakörvet - fekete, széles bőr nyakörv, karbinerrel. Abba akasztom egy póráz végét, a másik vége a kezemben. Le kell vetkőznöd bugyira."

Azt mondom neki, hogy nem szép a mellem

"Nem kérdeztelek. Látszik rajtad, hogy szégyellős vagy, de megteszed, és kész!"

Rámparancsolt, hogy simogassam a mellem, és el is kezdtem simogatni, egyelőre gépiesen, érzés nélkül.

"Hogy kis élénkséget vigyek a helyzetbe, megtanítalak, hogy minek tartsd magad:
a kis odaadó kurvám, és a szolgám vagy".

"Következő parancsom, hogy nem nyelhetsz. Ha nem tudod betartani, egy csipeszt teszek a nyelvedre - így már menni fog. :P "

Megalázó, ahogy kicsurog a nyálam....

"Szóval ebben leli örömét ez a gátlástalan kéjenc", gondolom. Látom, hogy kezd duzzadni a farka a nadrágban.

- De… - kezdtem volna, de keményen rácsapott a fenekemre.

- Ne beszélj! – fegyelmezett – Állj fel és érintsd meg a földet, de a térdedet ne hajlítsd. – Megtettem, bár közben remegtem, mint a nyárfalevél, ő pedig levette a nadrágot és a boxert, felfedve a férfiasságát. – Végig a térdedet nézed, különben ütök. Értetted?

- Igen, Uram – motyogtam csukott szemmel. Nem kellett megemelnie a szoknyámat, attól hogy lehajoltam már felcsúszott annyira, hogy mindenem kilátszott. Megragadta a csípőmet és belém nyomta magát. Lassú, ellentmondást nem tűrő mozdulatokkal dugott. De 10-12 lökés után, amikor kezdtem volna élvezni a helyzetet, kivette a farkát.

- És most? – kérdeztem halkan.

- Most simogasd végig magad lassan a nyakadtól a combodig. – Gyorsan végigfuttattam a kezem a testemen, remegő és bizonytalan mozdulattal.

- Lassabban...! Van időd. - mondta kaján mosollyal.

Idegesen sóhajtottam és bizonytalanul próbálkoztam még egyszer. Érintésem nyomán teljesen libabőrös lettem.

- Tedd mindkét kezed a melleidre és az ujjbegyeiddel simogasd. – Feszülten figyelt, pont úgy, mint a többiek is. – Most lassan haladj a mellbimbód felé. A hüvelyk és a mutatóujjaddal masszírozd őket. – Így tettem, majd bosszúsan sóhajtottam.

- Nem érzek semmit.

- Nedvesítsd be az ujjaidat idelent, és úgy folytasd!

- Mi?

- Csak csináld!

Remegve sóhajtottam, majd két ujjamat magamba toltam és kihúztam.

- Na akkor most próbáld újra, simogasd így a melleidet – tétovázva engedelmeskedtem, és máris egy kicsit jobb érzés lett.

- Csináld úgy, hogy fájjon!

- Mi? – kaptam fel a fejem.

- Okozz magadnak fájdalmat! – ismételte más szavakkal – Az majd segít.

- ...Igen, Uram. – Megcsíptem a jobb mellbimbómat és a fájdalommal együtt a gyönyör is felbukkant a testemben. Felváltva masszíroztam és csipkedtem újra és újra, a hátam pedig ívbe feszült.

A kezeimet összefogta, felemelte és hátrahúzta, majd váratlanul a fejem mögött megbilincselte - ezzel végképp elhallgattatva.

- Mostmár befogod. – mondta. Gyorsan lecsúsztatta az alsóruházatom, majd lecipzárazta a felsőm. Az atlétám pántjait lehúzta, és lassan kiszabadította a melleim. Tapogatta egy kicsit őket, csípte és pöckölte őket, hogy megkeményedjenek. Az egyetlen dolog, amit tehettem, hogy néztem, amint a testem izgalommal válaszol a durva tetteire. Megborzongtam, ahogy az érzések átjárták a testem.
Ekkor hasrafordított.

Tudtam, mi következik. Becsuktam a szemem és nyöszörögtem, ahogy egyik keze simogatta a fenekem, a másikkal pedig erősen rácsapott. Forróság öntött el, összeszorított fogakkal sziszegtem, fájt kicsit, de kéjt is okozott. Az érzés még nem múlt el, amikor újra lecsapott. Könnyek fakadtak a szememből, ugyanakkor a gyönyör is kezdett elragadni, ahogy keze újra és újra csattantak a fenekemen.